A tavalyi bálkirálynő Farkas Viktória és családja barátjaként, továbbá stylistként lehetőségem volt részt venni ezen az eseményen, és igen közelről voltam tanúja nem csak a bálnak magának, hanem betekintésem nyílt az előkészületekbe is.

A protokollos minden egyes eseményt megpróbálja a különféle ültetett és álló alkalmak valamelyikébe besorolni, hogy aztán a körülményeknek megfelelően – évszak, helyszín, meghívó fél stb. – alapján finomítson. Ha az Anna-bált a megrendezés évszakja, mely szembeszökően nyári, és helyszíni körülményei alapján – hatalmas kert - vizsgáljuk, akkor ez egy jellegzetes, álló alkalmak körébe tartozó, garden-party is lehetne. Lehetne, mondom, hiszen itt az elegáns helyszín, az ültetett vacsora és a bálozás ténye miatt az Anna-bál már előzetesen is inkább tűnik az Operabál nyári testvérének, bármennyire járatlanok volnánk is a különféle rendezvények leírásában. (A ruhák kiválasztásához ugyanakkor érdemes egy ilyen jellegű, játékos gondolatkísérletet lefolytatnunk!) A nyitott tér szervezés szempontjából hangsúlyt ad a garden partyknál is megszokott egynémely előírásnak. A hangulatos nyári estéknek sajátos a hangulata, varázsa van a növényekkel, virágokkal díszített kellemes környezetben, így a langymelegben megrendezett garden-partyknak is (azaz kerti összejöveteleknek).

A garden-party olyan fogadás vagy koktél, amit kertben rendeznek változatos formában, és eredetileg is inkább a megrendezés fő helyszínét jelöli, mint az alkalom eleganciáját vagy emelkedettségét – hiszen ez lehet kötetlen és formális is. A gondos szervező fellocsoltatja a kertet és az összekötő utakat, hogy ne szálljon a por, megnyírja a növényeket, felsöpör – magyarul kicsinosítja a környezetet. Persze a szabad ég alatt megrendezett összejövetelek sikere nagymértékben az időjárástól függ – igen kellemetlen, ha a locsolásról a felhők gondoskodnak. A vendéglátó a garden-party alkalmával kerti székeket, asztalokat, kis sátrat is felállíthat, ami jelen esetben, a bál keretén belül sokkal elegánsabban valósult meg, hiszen a helyszín elegáns hotel, melynek belső terében és az árkádok alatt is szépen terített asztalokkal, s hozzá pazar menüvel várták a vendégeket, kertje csak a mulatság másodlagos helyszíne. Így aztán eleget lehetett tenni annak ez előírásnak is, melyet a kerti ünnepségek iránt támasztunk, hogy t.i. annyi vendéget illik meghívni, amennyit rossz idő esetén zárt helyiségekben is el tud helyezni a vendéglátó – szerencsére itt kerti sátrakra nincs is szükség, a zárt rész „elnyeli” a vendégsereget, ha ők be kívánnának húzódni.