Himnusz PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Dr. Vámos Lászlóné - Katalin   

 

altA protokollos rémálma, ha a magas rangú vendég ünnepélyes fogadásakor a külföldi zenekar nem a megfelelő himnuszt játssza.

Néhány évtizeddel ezelőtt, a Magyar Népköztársaság államfője, az egyik afrikai országba, Tanzániába érkezett. Amikor kiszállt a repülőgépből, a fogadására megjelent zenekar belekezdett az "Ádám hol vagy, vajon merre csavarogsz" kezdetű slágerbe. A jelenlévő magyar diplomaták azonnal leállíttatták a zenekart és tiltakoztak az illető ország hivatalos szerveinél.

 


A nemzeti himnusz, az megzenésített magasztos hangú, egy nemzet összetartozását jelképező költemény. A zászló és a címer mellett a nemzeti himnuszt tekinthetjük egy ország harmadik nemzeti jelképének. Mint olyan, egyfelöl jelképezi a nemzeti összetartozást /szociológiai aspektus/, másrészt kifejezi egy állam szuverenitását /jogi aspektus/ s egyedi mivoltát, mely más országoktól megkülönbözteti. A nemzeti himnuszok használata egyidős az első szuverén államok keletkezésével, Európában a késő középkorban. A kor társadalmi rendjének tükreként az első himnuszok a nép uralkodója iránt érzett tiszteletét fejezik ki.

Mondanivalóját tekintve a himnusz legmesszebbmenően az adott nemzet gondolkodásmódjára enged következtetni. A külföldi vendégek - akik nem értik nyelvünket - nagyon szomorúnak érzik a magyar Himnusz dallamát. Ha valaki érti a szövegét az tudja, hogy évszázadokon keresztül mennyi hányattatásban volt része e maroknyi népnek a Kárpát medencében. A Himnusz hangjainak felhangzásakor - hacsak egész rövid időre is - lélekben a magyarok együtt éreznek, megállnak, felállnak, együtt énekelnek és megható hangulatot idéz elő ez az összetartozás. Ez a nemzeti ima formájába öntött történelmi mondanivaló tükrözi a magyar nemzeti érzést más nemzetekkel szemben.

Mennyiben fontos a szervezőknek, a protokollosoknak a nemzeti himnuszok ismerete? A Himnuszok legfőbb funkciója az, hogy a nemzetközi kapcsolatok protokolláris fogadásakor jelképezzék az állam szuverenitását. Itt tehát nem elsősorban a himnuszok szociológiai, hanem jogi funkciójáról van szó.

Mikor egy ország magas rangú képviselője /államfő, miniszterelnök stb./ hivatalosan ellátogat egy másik szuverén államba, megérkezésekor a protokoll szabályai szerint elhangzik a vendég államának vagy mindkét, tehát a vendég és vendéglátó állam nemzeti himnusza. Ezek megszólaltatásáról az országok többségében az állami protokoll szabályai rendelkeznek, vagyis minden ország saját maga határozza meg, hogy a protokoll eseményeken milyen változatban hangozzék el a himnusz. Hazánkban a legtöbb esetben csak a zenekar játssza, a hallgatóság akkor énekli a szöveget, amikor ezt jelzik.

Nemzetek találkozása: így lehetne nevezni az ünnepélyes ceremóniákat, melyen a protokollos közbenjárása révén himnuszok hangzanak el. Tekintetbe véve földünk népeinek, nemzeteinek sokrétű összetételét, nem magától értetődő, hogy adott esetben bárhol a világon himnuszok harmonikus és egységes módon hangozzanak el. Így járul hozzá a protokollos a népek közötti megértéshez, a világ nemzeteinek békés vetélkedéséhez a himnusz lejátszása szimbólikus erejével.
 

 

scroll back to top
Módosítás dátuma: 2010. március 11. csütörtök, 07:26