Gyakorlati tanácsok Nyomtatás
Írta: Dr. Vámos Lászlóné - Katalin   

Magyarországon nem szokás az írásbeli megköszönés - mondják a külföldi üzletemberek és diplomaták - pedig egy vacsorameghívást, ajándékot illik szóban vagy pár soros levélben megköszönni.

 

 


Sajnos a magyarok többsége nem köszön meg semmit. A köztiszteletben álló Zwack Péter úr egy alkalommal azt mondta, hogy ajándékot küldött valakinek
egy évvel ezelőtt, és az illető még a mai napig sem köszönte meg.
Magyarországon nem szokás az írásbeli megköszönés - mondják a külföldi üzletemberek és diplomaták - pedig egy vacsorameghívást, ajándékot illik szóban vagy pár soros levélben megköszönni.

Természetesen egy több száz fős fogadáson való részvétel után nem kell köszönőlevelet írni, hiszen akkor köszöntük meg a vendéglátást, amikor eltávoztunk.

Tekintsük át, milyen egyéb alkalommal illik köszönőlevelet írni:

- amikor egy szerző tiszteletpéldányt küld a megjelent könyvéből,
- tanulmányútról hazatérve az utazást finanszírozónak, mind pedig a vendéglátónak,
- külföldön megtartott konferencián való részvétel után néhány köszönő sort a szervezőknek,
- illik megköszönni, ha valaki a kötelességén túl fáradozott ügyünkben,
- ha valaki segítette a munkánkat (nem közvetlen kolléga), vagy közbenjárt, hogy ügyünket sikerüljön elintézni, legalább telefonon illik megköszönni a fáradozását,
- ha valaki állást ajánl nekünk és sikerül elhelyezkedni,
- még akkor is illik köszönettel visszajelezni, ha nem sikerül az állást elfoglalni.

Se szeri, se száma azoknak az adandó alkalmaknak, amelyek megkövetelik a köszönetet. Még az e-mailon érkezett leveleket is meg kell köszönni. Ezek ne legyenek üres típusmondatok. Keressünk szép, választékos kifejezéseket, érződjön belőle, hogy ezek a sorok vagy szóban elhangzó mondatok csak az illetőnek szólnak.

Ne feledjük el soha: a köszönő leveleknek kapcsolaterősítő hatása van.

Más:
A Karácsony a bensőséges családi együttlét, a szeretet ünnepe. Ilyenkor sokan képeslapot küldenek barátoknak, ismerősöknek, üzleti és hivatali partnereknek. Biztosítjuk őket arról, hogy gondolunk rájuk és a jövőben is szeretnénk fenntartani velük a kapcsolatot.

A levelek megírásakor ügyelni kell a pontos címzésre és a levélbeli megszólításra.
Ha olvashatatlan az aláírásunk, helyezzünk névjegyet a borítékba.

b_300_160_16777215_0___images_stories_rozsas_kinai_kartyaf6aa.jpeg

Minden levelet és képeslapot illik megválaszolni. Ennek előfeltétele, hogy írjuk rá a borítékra pontosan a feladó nevét és címét. Ne kényszerítsük a címzettet arra, hogy emlékezetében kutasson az adataink iránt.
A fiatalok gyakran csak keresztnevüket írják rá a képeslapra, illik feltüntetni a teljes nevet.
Ne az utolsó napon adjuk fel a postai képeslapokat. Gondoljunk a postai alkalmazottakra, akikre többszörös munkateher hárul ebben az időszakban.
Ma már gyakori az e-mailon küldött üdvözlet is, amelyet illik megköszönni és viszonozni.

Más:
A közhivatalokban gyakran találkozunk olyan céges levélpapírral, amelyen nem található meg a hivatal elérhetősége és ez megnehezíti a válaszadást. /cím, telefonszám stb. / A borítékon ezek az adatok általában elolvashatók, de nem minden esetben.

Megfigyeltem azt, hogy a külföldről érkezett hivatalos levelek adatainak összes elérhetősége megtalálható nemcsak a borítékon, hanem a levélpapír fejlécén, vagy a levélpapír alján egy vonallal elválasztva a szövegtől. Melyek ezek: a cím, a telefonszám, a fax. szám, E-mail cím és az Internetes hozzáférés.

Fent, a levél jobboldalán feltüntetik az iktatószámot és a hivatkozási számot. Ez a két adat lehetővé teszi a levél tárgyára vonatkozó gyors válaszadást.

Javasolom, hogy a nyugati országokból érkező levelek mintája alapján adjunk meg minden információt, postai elérhetőséget a cégről és a hivatalról.

scroll back to top